Közvetlentőke-befektetés

Jön, vagy megy a tőke? A közvetlentőke-befektetések statisztikai hiánya félrevezethet

2017. október 17. 10:33

Pál Tamás
Makronóm

A fizetési mérleg statisztikák elemzésekor az adatok megtisztítása kulcsfontosságú. Ha nem vesszük figyelembe az alábbi szempontokat, akkor könnyen összetéveszthetjük a közvetlentőke be- és kiáramlást.

Az elmúlt két évben igencsak meglepő számokkal találkozhattunk az MNB fizetési mérleg statisztikáiban. Nem volt ez másképp a most szeptemberben megjelent 2016. évi idősor esetében sem. Ebben azt láthattuk, hogy 2015-ben a tranzakciók összesen a GDP 12 százalékát elérő, mintegy 13,3 milliárd euró, míg 2016-ban a GDP 5 százalékát kitevő, közel 5,8 milliárd euró csökkenést eredményeztek a hazánkban lévő közvetlentőkében. Nem csak a mérték különös, de a közvetlentőke-befektetések (FDI) ilyen előjelű alakulására sem volt még példa a korábbi évek statisztikáiban (lásd 1. ábra).

Közvetlentőke-befektetés: olyan befektetés, amely révén egy adott gazdaság rezidens szereplője egy másik gazdaság rezidens vállalkozásában szerez tartós érdekeltséget. Ez a befektető és a megszerzett vállalat közötti hosszú távú kapcsolat létrejöttét jelenti, és magában foglalja a befektetőnek a megszerzett vállalat irányításában való meghatározó részvételét isi.  A közvetlentőke-befektetés a multinacionális vállalatok nemzetközi terjeszkedésének alapvető formája, ami a célországban akár egy új vállalkozás létrehozásával, akár egy már működő vállalat részbeni vagy teljes megvásárlásával is történhet. A közvetlentőke-befektetés jelentős hányadát adja továbbá a külföldi leányvállalatok tevékenységének bővítése a tőkéjük növelésével, illetve az általuk elért profit újrabefektetése révén.


1. ábra: Éves közvetlentőke-befektetések forgalma Magyarországon (be) (millió euró)


Forrás: MNB

Egy ilyen mértékű tőkekivonásnak az országból nyilván súlyos gazdasági következményei lennének, aminek viszont nincs nyoma. 

Érdemes ezért mélyebbre ásni a statisztikában: a negyedéves bontásokat nézve érdekes adatokra bukkanhatunk. 2015 negyedik negyedévében a közvetlentőke-befektetéseken belül a magyar GDP-hez viszonyítva rendkívüli, annak 15 százaléka körüli átrendeződést láthattunk: a hazaiak külföldi részesedései több mint 16 milliárd euróval csökkentek, míg az adósságkövetelések több mint 19 milliárd euróval nőttek. 2016 első negyedévében pedig a hazaiak külföldi részesedései további közel 8,5 milliárd euróval, míg a külföldiek magyarországi részesedései ugyancsak hasonló összegben, 8,2 milliárd euróval csökkentek. A nagyságrend jól érzékeltethető azzal a ténnyel is, hogy a közvetlentőke-befektetések ezen féléven belüli változása bőven meghaladja az EU-IMF párostól a válság során Magyarország által felvett hitelek összegét.

Az MNB megjegyziii azt is, hogy a fenti két negyedév adatainak köszönhetően 2008-tól 2016 első negyedévéig, a tranzakciókat kumuláltan számítva a hazaiak külföldi FDI befektetései negatív értéket mutatnak. Ez ugyancsak meglepő tény, hiszen ez alapján a hazaiak ebben a közel 9 évben tranzakciós szinten csökkentették külföldi befektetéseiket.

Az MNB ugyanitt azonban meg is adja a választ, hogy ennek a visszásságnak az oka az átfolyó tőkében keresendő. Az átfolyó tőke jellemzően a külföldi tulajdonú vállalatcsoportokon belüli olyan tranzakciókat takar, amelyeket – feltehetően – adóoptimalizálási céllal hajtanak végre, és gazdasági hatás nélkül átfolynak a csoport hazai tagjain is. Ezek a tranzakciók a fizetési mérlegben bruttó módon egyszerre jelentkeznek a közvetlentőke be- és kiáramlásait mutató sorokon is. Ez lehet pozitív, de negatív előjelű is. Most éppen az utóbbiról van szó.

Az MNB közleményébőliii  kiderül, hogy 2015 negyedik negyedévében egy multinacionális cég eszközportfolió-átrendezési tranzakciója befolyásolta kiugróan a fizetési mérleg adatait. Ennek következtében csökkentek tranzakciós szinten a hazaiak külföldi részesedései, illetve a magyarországi közvetlentőke-befektetések összege is. 

Ez azonban nem jelenti feltétlenül az állományok csökkenését. Az állományok alakulását ugyanis nem csupán a tranzakciók, hanem az értékváltozások is befolyásolják. Arról van szó, hogy az árfolyamváltozásokból, illetve a vállalatok nem szokásos üzletmenetéből származó eredmények az állományi adat értékváltozásában jelennek meg, nem pedig a tranzakciós adatokban. Az említett rendkívüli tranzakció értékváltozással is járt, ami 2015-ben a magyarországi közvetlentőke-befektetési állományban pozitív tényezőként jelentkezett.

Az MNB későbbi közleményébőliv megtudhatjuk, hogy a 2015-ben és 2016-ban elszámolt rendkívüli jövedelmi (ún. COPC) korrekciókra egy multinacionális vállalatcsoport átstrukturálásának volt jelentős értékű hatása. Azt csak feltételezhetjük, hogy a közvetlentőke forgalomban a 2015-ös év végén látott rendkívüli adat mellett a 2016 első negyedévében megfigyelt tranzakciós értékek is ezzel lehettek kapcsolatosak.

Mik akkor a tények a közvetlentőke alakulásával kapcsolatban? 

Ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk erről, az éves forgalomra vonatkozó adatokat tehát meg kell tisztítani az átfolyó tőke hatásaitól. Az MNB statisztikája továbbá nem csak az alapvető követelés-tartozás, hanem végső befektetők szerinti, ún. irány bontásban is tartalmazza mind a tranzakciós, mind az állományi közvetlentőke adatokat. Ez a statisztika a társvállalatok közötti tranzakciókat és pozíciókat az alapján sorolja be a hazaiakhoz vagy külföldiekhez tartozónak, hogy a vállalatok végső befektetője rezidens-e, vagy sem. A pontosabb kép érdekében ezért ezt az ún. irány szerinti bontás adatait érdemes nézni (ahogy egyébként már az első ábra is ezt mutatta). 

Ezek alapján a következő megállapításokat tehetjük a fizetési mérleg statisztikák alapján.

Először is, ha az átfolyó tőke és eszközportfólió-átrendezés nélküli forgalmat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a válságot követően mind a hazaiak külföldön, mind a külföldiek Magyarországon megvalósuló közvetlentőke-befektetései pozitív értékeket mutattak minden évben, azaz szó sincs tőkekivonásról (lásd 2. ábra).

2. ábra: Éves tisztított közvetlentőke-befektetések forgalma Magyarországon (be) és külföldön (ki) (millió euró)  
Forrás: MNB

Másodszor, ha az állományokat nézzük, akkor a hazai rezidensek külföldi és a külföldiek Magyarországi közvetlentőke befektetési állománya is egyaránt emelkedést mutat a válság óta, de az utóbbi két évben mindkettő csökkent (lásd 3. ábra). Az állományok alakulására ható tényezőket külön cikkben érdemes majd tárgyalni. 

3. ábra: Közvetlentőke-befektetések állománya Magyarországon és külföldön (millió euró)


Forrás: MNB 

Harmadszor, ha a multinacionális cégek átfolyó tőke tranzakciói ilyen mértékben torzítják a fizetési mérleget, akkor óvatosan kell az adatok éves alakulását értelmezni. Erre mutat egy példát a 4. ábra, amely Magyarország nettó külföldi adósságának alakulását mutatja. Jól látható, hogy ebben a tulajdonosi hitelek változásai miatt olyan ingadozások történtek, amelyek a fundamentális gazdasági folyamatokkal nem magyarázhatók. 

4. ábra: Magyarország nettó külföldi adósságának éves változása (millió euró)

Forrás: MNB 
 
Ebből adódik egy további következtetés is. A külföldi tőkének a magyar gazdasági növekedésben játszott tényleges szerepét elemző empirikus tanulmányoknak különös figyelmet kell szentelniük az adatok megtisztításának, mivel ennek hiányában félrevezető következtetések adódnak.
 
Amikor egy elemzés azzal riogat, hogy a külföldi tőke menekül az országból vagy bizakodóan hangsúlyozza, hogy sosem látott mértékű tőkebeáramlás történik éppen, akkor az e cikkben bemutatott szempontokat is számba kell venni ahhoz, hogy valós képet kapjunk.

 

A szerző a Neumann János Egyetem tanársegéde.

 


i: OECD Benchmark Definition of Foreign Direct Investment, Fourth Edition, 2008, 234. oldal
ii: MNB Fizetési mérleg Jelentés 2016. június, 14. oldal
iii: MNB Sajtóközlemény a fizetési mérleg alakulásáról 2016. I. negyedév, 7-8. oldal
iv: MNB Sajtóközlemény a fizetési mérleg alakulásáról 2017. II. negyedév, 4. oldal

 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva
 
 
 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/30824