Vallás és növekedés

Jöjjön el a vallások piaca: mondd, te kit választanál?

2017. október 3. 09:49

Kutatók bizonyították, hogy a vallás és a hit anyagilag is gazdagabb társadalmat eredményez. De mi vár a gazdaságra ha elveszítjük hitünket, és hogyan előzhetjük meg a károkat? – teszi fel a kérdést Fernando Lozano.

A vallásos társadalmak anyagilag is gazdagabbak

A közgazdasági kutatások egy izgalmas csoportja a vallások és a gazdasági növekedés kapcsolatával foglalkozik. Erre tesz kísérletet Fernando A. Lozano is, aki szintén rámutat a nemzeti össztermék és a vallásosság kapcsolatára. Sok más kutatóhoz hasonlóan arra az eredményre jut, hogy 2000 és 2015 között átlagosan nagyobb GDP-növekedést könyvelhettek el azok a gazdaságok, amelyekben többen hittek a pokol létezésében.

Hogy miért? Mert a munkamorál, a becsületesség és az együttműködés jellemzőbb a vallásos dolgozókra. Az is előfordulhat persze, hogy a vallásos élet miatt nem jut elég idő a munkára és más hasznos időtöltésre, bár ez csak egy-egy országban meghatározó tényező.

Lozano szerint számos korábbi elemzés kimutatta, hogy a vallásos emberek körében magasabb a foglalkoztatottság, de iskolázottságuk és iskolai eredményeik is jobbak a nem vallásos társaikhoz képest. Ráadásul – talán épp a pokolban való hit miatt – általában kerülik a káros, kockázatos viselkedést.

A vallásosság kedvező hatásai fokozottan érvényesülnek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban: számukra a felemelkedés, vagy a társadalmi mobilitás támogatója is lehet a vallásos hit. A közgazdaságtanban egyre több tanulmány bizonyítja tehát, hogy

a vallásos aktivitás és a hit a társadalmi és humántőke fontos gyarapítója.

Az ábrán a vízszintes tengelyen szerepel, hogy a lakosság hány százaléka hisz a pokol létezésében, a függőleges tengelyen pedig a 2000 és 2015 közötti GDP-növekedés látható.

Az ábrán az is látszik, hogy mi, magyarok ebből a szempontból a legnyugatiasabb országokhoz tartozunk, hiszen a népesség megközelítőleg 20 százaléka hitt a pokolban az ezredfordulón, szemben a románokkal vagy a lengyelekkel, ahol ez az érték sokkal magasabb. Nem is beszélve a törökökről. Vajon ez lehet a török gazdasági csoda titka?

Mit veszítünk még el hitünkkel együtt?

Az elmúlt évtizedekben azonban a nyugati világ egyre szekulárisabbá válik, elveszti a vallásos hitét. Lozano felteszi a kérdést, hogy vajon a vallásnak köszönhető gazdasági és társadalmi előnyöket is elveszítjük-e a szekularizációval. Van rá bizonyíték, hogy igen:

amikor az USA egyes államaiban visszavonták a vasárnapok „erkölcsös" eltöltését segítő úgynevezett kék (vagy vasárnapi) törvényeket, akkor ezt egy tanulmány szerint a legmagasabb iskolai végzettség és a fizetések csökkenése követte.

(E törvények korábban sok esetben a bárok vagy üzletek vasárnapi zárva tartását írták elő.)

Hogy a szekularizáció miatt ne veszítsük el a vallásos hit társadalmi-gazdasági előnyeit, a szerző a vallásszabadság garantálása mellett érvel, amely szerinte a kormányok fontos feladata. A vallásosság társadalmi jótéteményei megőrizhetők, ha a vallások számára is létrejön egy jól működő szabad piac, ahol mindenki szabad akarata szerint döntheti el, hogy mely hitet kívánja követni.

Elemzések szerint azonban egy államvallás, még ha a vallásos életben való részvételt növeli is, a hitet egyáltalán nem. A vallások közötti választás lehetősége versenyre kényszeríti az egyházakat és más „szolgáltatókat”, ezáltal javítva a vallásos szolgáltatások színvonalát. Márpedig ez a kulcs a vallásosság megőrzéséhez. Míg egy államvallás képviselői elkényelmesednek, addig a teljes vallásszabadság esetén a vallások képviselői ösztönözve lesznek arra, hogy válaszoljanak a kor lelki kihívásaira, és több erőfeszítést tegyenek vallásuk terjesztéséért. 

 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/30784