Gazdasági politika és világnézet

2017. szeptember 25. 12:42

Heller Farkas
Közgazdaságtan

A képzelő tehetség, a fanatizmus és az elfogultság befolyását a tudomány a gazdaságpolitikai törekvésekből ki nem irthatja.

„Az elmélet a tárgyi valósággal áll szemben és csupán ennek magyarázatát, alapösszefüggéseinek megértését keresi. Ezzel szemben a gazdaságpolitika kilép az érzésszerűnek és kivánatosnak elhanyagolásából és megismerésünket lelkünk egészének bonyolult mivoltába állítja bele. Érintkezésbe lép az emberi lélek minden alkatrészével, ennek minden észszerű és észszerűtlen elemével. Ha a megismerés és sejtés e bonyolult képződményét az ember világnézetének nevezzük, úgy elmondhatjuk, hogy a gazdasági politika már korántsem áll a tiszta megismerés szintjén, hanem érintkezésbe kerül az egész világszemlélet sokoldaluságával. (...)

A tudományos megismerésnek nagy eredménye már az is, ha megismerteti velünk, hogy mennyire terjednek positiv tudásunk és logikai megismerésünk határai és hol kezdődik e sokoldalú kérdésekben az irracionális tényezők szerepe. A képzelő tehetség, a fanatizmus és az elfogultság befolyását a tudomány a gazdaságpolitikai törekvésekből ki nem irthatja, de a gazdasági élet növekedő megismerésével tágul erre vonatkozó felfogásunk logikai alapépítménye. S ez már nagy nyereség. Tiszta tudássá azonban gazdaságpolitikai állásfoglalásunk a maga egészében sohasem lehet, mert alapjai érzelmi világunk ködös hátterébe vesznek, és egyuttal képzelőtehetségünk tarka szféráiba merednek.”

Forrás: Heller Farkas: Közgazdaságtan II. kötet. Közgazdasági politika. Budapest: Németh József Könyvkiadóvállalata, 1932, p. 4-5.

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/30688