Orbán Viktor: Optimista vagyok az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően (VIDEÓ)

2024. március 04. 10:12

„Most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020-2024 közötti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot” – fogalmazott a miniszterelnök.

2024. március 04. 10:12

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon mondott beszédet. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényen előadást tartott Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

Az eseményen ugyanakkor idén sem vett részt Matolcsy György jegybank elnök.

***

Orbán Viktor: Optimista vagyok

„Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják” – jelentette ki Orbán Viktor a „Gazdasági Évnyitó 2024” fórumon elhangzott beszédében. „S az az álláspontunk sem változott meg, hogy valamilyen bázisának minden gazdaságpolitikának lennie kell” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy „láthatták, hogy a gazdadági miniszterek jó állapotban vannak, hiszen egészen remek és biztató számokat mutattak. Megcsinálták a jó kedvet a mai napra” – hangzott el.

Beszéde elején azt is elmondta, hogy az európai gazdaságpolitikák kétféle típusa van: szakszervezeti és piacalapú.

Majd azzal folytatta, hogy a sikeres gazdaságpolitikának pedig két feltétele van: 

egy sikeres gazdasági kormányzás és egy jó kamarai háttér.

Éppen ezért én optimista vagyok az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően” – tekintette a jövőbe.

„A kormányfő szerepe a gazdaságpolitikában, hogy ne vesszen ki a józan paraszti bölcsesség”

Orbán Viktor ezt követően a gazdaságpolitika négy tételéről beszélt. Leszögezte, hogy

a kormányfő szerepe a gazdaságpolitikában, hogy ne vesszen ki a józan paraszti bölcsesség

Sajnos egyelőre nem nekünk tartoznak, hanem mi tartozunk másoknak – fűzte hozzá.

Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk” 

– mondta. „A költségvetési hiány egyelőre nem felel meg ennek. A harmadik szempont jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy van értelme dolgozni. Jobb, ha mi keresünk másokon – ez a negyedik tétel” – sorolta Orbán Viktor.

Az évnyitón elmondott kormányfői beszédben arra is kitért, hogy „most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020-2024 közöti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot. (...) Hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók keressenek a 2010-19 között” – idézte fel.

A kormányfő nagy eredménynek nevezte, hogy a keleti beruházások értéke az első helyre ugrott, míg a magyaroké a negyedikre. 

Világos, hogy a nyugati világ részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a keleti részéről sem”

 – húzta alá.

„Az új hidegháborúban Magyarország a keleti–nyugati határon helyezkedik el”

A miniszterelnök nem kerülhette meg az orosz-ukrán háború témáját sem. „Míg a Nyugat a sajátjának érzi ezt a háborút, a világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban vagy oroszpárti álláspontot foglal el. Már az is a diskurzus tárgya Nyugat-Európában, hogy kell-e csapatokat bevetniük az orosz-ukrán háborúban” – mutatott rá.

Ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági logikát. 

Nem a gazdasági ésszerűség jellemzi ezt a kort, hanem a politikai megfontolások. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez a disputa hogyan végződik” – fogalmazott. 

Orbán beszélt a decoupling jelenségről is, amely arról szól, hogy

a Nyugat a lehető legnagyobb mértékben leválasztja magát a világ többi részéről, és védi azt, amije van”.

Megjegyezte, hogy „van egy másik gondolkodási mód, ami úgy vélekedik, hogy a Nyugat teret veszt, és ennek oka, hogy nem vagyunk versenyképesek. Mert ha azok lennénk, akkor nem politikailag, hanem gazdasági versennyel érnénk el előnyt”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: „az új hidegháborúban Magyarország a keleti–nyugati határon helyezkedik el. Periféria leszünk, ha nem leszünk együttműködők és nem lesz kereskedelem. Szerinte ezért nagyon fontosak a beruházások: jön egy nyugati mellé egy keleti termelő cég”.

„A magyar gazdaságpolitika arra fogad, hogy 

sikerül a két világ között kapcsolatot fenntartani, nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről.

 Oroszországgal csak ott adjuk fel az együttműködést, ahol a nyugati szankciók azt kizárják” – összegezte a miniszterelnök.

Az egyetlen esély a gyors békekötésre egy politikai változás az Egyesült Államokban

„Ebből a konfliktusból csak egy új személy találhat kiutat. (...) Az egyetlen esélye a világnak egy relatíve gyors békekötésre, az a politikai változás az Egyesült Államokban, amely összefügg az elnökszemélyével” – fogalmazott a kormányfő, majd aláhúzta: ez nem szimpátia kérdés. „Mi nem látjuk bele a mostani amerikai kormányzásba azt a képességet, hogy gyors békét tudjon teremteni, ami a magyar gazdaság szempontjából is kulcskérdés. 

Ezért mi egy régi-új elnöknek több esélyt adunk a tekintetben, hogy sikerrel járjon” 

– szögezte le a magyar kormány álláspontját.

Nem érdemes feladni a V4-struktúrát

A kormányfő szerint nem érdemes feladni a V4-struktúrát, mert ebben van még lehetőség. „A valóságban ez még működik, de van egy másik együtt működési forma: a szuverenista államok rendszere. Így az osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködésnek egyre több tartalma lehet” – jegyezte meg.

Majd beszélt a profitegyenlegről is, leszögezte, hogy az még mindig nem megfelelő. „Mindig több pénzt visznek ki Magyarországról mint, amit ide hoznak. A kormányfő szerint Magyarország csak nyitott gazdaságként tud működni, és ehhez a profitegyenleget javítani kell”.

„A külföldi cégek 4-6 milliárd eurót kivisznek, aminek nem lehet örülni. Azonban, ha ezt zárná a kormány, akkor nem jönnének a beruházások” – hangzott el.

Végül elmondta, hogy 4-6 milliárd eurót kivisznek és 3 milliárd eurót hoznak a magyar cégek ide, uniós forrásokkal együtt. 

Ezért a legfontosabb, hogy megtámogassuk a nemzeti bajnokokat, akik külföldön profitot termelnek”

– húzta alá a miniszterelnök.

Orbán Viktor teljes beszédét itt nézheti vissza:

Nagy Márton: A lakossági és a vállalati óvatosság enyhülésén is múlik a gazdaság helyreállása

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei után érthető a háztartások óvatossága, de ennek a mérséklésétől függ a fogyasztás helyreállítása, míg a vállalati óvatosság enyhítése a beruházások élénkítését váltaná ki – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén.

Nagy Márton szerint 

kedvező folyamatokat vetít előre, hogy tavaly az inflációt sikerült letörni,

 az ipar termelési költségei már csökkennek is, az ikerdeficitnek vége, a munkaerőpiacot sikerült megvédeni. A növekedés a következő években gyorsulhat, a magyar gazdaság főbb mutatói 2026-ra állhatnak helyre teljes mértékben – tette hozzá.  

Varga Mihály: Lassan túl vagyunk a gazdasági nehézségeken

Varga Mihály pénzügyminiszter felszólalása elején kijelentette, „suszter maradjon a kaptafánál”, ezzel kijelölte, hogy

 elsősorban a stabilitásról fog beszélni,

 amely magában foglalja: a költségvetést, az adózást és az állampapírpiacot.

Majd azzal folytatta, hogy „egy ilyen exportorientált ország, mint a magyar, nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel”.

Elhangzott, hogy 

Európa alapvetően lejtmenetben van, ami azért negatív fejlemény nekünk, mert az Európai Unió a fő exportpiacunk.

 Az üzleti hangulatindexek sem kecsegtetnek sok jóval, és az uniós növekedési előrejelzések sem” – tekintett a jövőbe a tárcavezető.

Majd rátért a hazai helyzet értékelésére. Varga hangsúlyozta, 

a gazdasági nehézségeken lassan túl vagyunk. 

A kormány intézkedései jelentősen segítették a gazdaságot”. 

Azonban a tárcavezető szerint „a tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni, de összességében napjainban már kedvező a gazdasági kép:

az államháztartási hiány kétségkívül magas, ugyanakkor 

olyan pályát határozott meg a kormány, ami visszavezet a 3 százalékos határ alá”

 – szögezte le a pénzügyminiszter.

 

Parragh: Új gazdasági kapcsolatokat kell teremteni

Elsőként Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólalt fel. Beszédében kiemelte: 

remélhetőleg a hét szűk esztendőnek vége van, hiszen az elmúlt évek nem voltak egyszerűek”. 

Leszögezte: „a nemzetközi gazdasági helyzetben átrendeződés látható, az EU versenyképessége bajban van” – idézte az Index.

A gépjárműgyártás kapcsán aláhúzta a zöldátállás irányát:

ez a jövő útja, Magyarország ezzel egészen más helyzetbe kerülhet”

 – hangzott el. Parragh szerint új gazdasági kapcsolatokat kell teremteni, „ez lenne a konnektivitás”.

Felszólalásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a nemzetközi kihívásokat úgy összegezte, hogy „jól állnak a csillagok, mind politikailag, mind a tőke iránya megfelelő Magyarország számra”.

***

Ezt is ajánljuk a témában

***

Ezt is ajánljuk a témában

 

Nyitókép: Orbán Viktor az MKIK rendezvényén. Nyitókép: YouTube

 

Összesen 195 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-76
2024. április 28. 00:26
🍓 ️ ­­A­ ­­­d­ö­g­­ö­s­­ ­l­­­á­­­n­­y­­­o­k­ ­­v­á­­r­n­­a­k­­ ­­­r­­­á­d­­ 👉 𝗪­­­𝗪­­𝗪­­.­­­𝗖­𝗨­𝗠𝟰­­­.­𝗙­­­𝗨­­­𝗡
Akitlosz
2024. március 05. 12:26
"Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk” Ehhez képest mindig fordítva csinálja. Mindig költségvetési hiányt csinál. Már csak pénzrontásból és államadósságnövelésből tudja fenntartani a hatalmát. 2010. óta kb. 26 billió fedezetlen forintot bocsáttatott ki és kb. 28 billió forinttal növelte az államadósságot. Az kb. 54 billió forinttal több, mint amennyit megkeresett az állam. Fél évig ha bírná újabb hitelek és pénzrontás nélkül.
Namond
2024. március 05. 10:53
A magyar GDP 2,9% növekedés után 2003-ban 18 409 milliárd forint volt. Átlagos euró árfolyam 253,51 Ft/euro. A magyar GDP 0,8% csökkenése (UNIO 0,5% nőtt) után 2023-ban 75 044 mlrd forint volt. Átlagos euró árfolyam 381,95 Ft/euro. A 2003-as hazai GNI 3,5%-al nőtt, 17 480 milliárd forint volt, a GDP majd 95%-ában. A 2023-as hazai GNI-ről nincs adat, de nem várható a GDP 110%-ában, az Uniós pénzcsap megnyílása ellenére sem.
tapir32
2024. március 04. 19:39
Tisztelt Kormány! Küldjétek el Orbánt egy tanfolyamra, ahol megtanítják mosolyogni. Vagy vegyetek mellé magántanárt. Jelenleg vicsorog mosolygás helyett. A jövője szempontjából lenne fontos. Az EU-ban nem lehet érvényesülni mosoly nélkül és így van ez az USA-ban is. Szép, természetes mosoly fél siker! A TAKEBAKÖ. A Tapírkedvelők Baráti Köre. A többi politikus sem tud mosolyogni. Némelyik olyan mint egy cápa, mások vadalmába haraptak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!