„Felforgatók” – többszáz éves közgazdasági tanokat döntött meg az infláció

Korábbi írásunkban már idéztük Václav Klaus, volt cseh köztársasági elnök következő gondolatát „Az infláció visszatérése” c. könyvéből: „Minden kétséget kizáróan (és ezt a történelem már sokszor bizonyította) a gazdaság felforgatásának, a politikai káosz okozásának és ezrek vagy akár milliók koldusbotra juttatásának (és ezáltal radikalizálódásának) az egyik leghatékonyabb módja az infláció.” Vizsgáljuk meg most egy másik oldalról az inflációt! 

Az infláció korábban és most

Az 1976-ban közgazdasági Nobel díjat kapott Milton Friedman mondta ki azt az alapvetést, hogy az infláció mindig monetáris, pénzügyi jelenség. Kimutatta, hogy egy adott országban forgalomban levő pénzmennyiség és az árszint összefügg, köztük oksági kapcsolat van (nem az egyes termékek árai, hanem az árszint). Ezért aztán évtizedek óta mindenkinek azt tanítják, hogy az árak emelkedésének ütemét úgy lehet megfékezni, hogy a gazdaságban levő feleslegesen sok pénzt ki kell vonni, amit a jegybank tud megtenni kamatemeléssel. E gyógymód mellékhatása azonban az, hogy szűkül a piac, leállnak a beruházások, a cégek megszorításokat vezetnek be, csökkentik a prémiumokat, jutalmakat, esetleg a béreket is, illetve költségracionalizálás címen elbocsátásokba kezdenek, így aztán nő a munkanélküliség.

Ezt tapasztalhattuk a rendszerváltás idején, amikor 1988-1998 között kétszámjegyű volt az infláció egy évtizeden keresztül, a foglalkoztatottak száma soha nem látott mértékben csökkent, a munkanélküliség nőtt. 

Összességében majdnem harmadával esett vissza, az 1966-os szintre zuhant. 

Hasonló történt 2006-2010 között is, akkor 6%-kal csökkent átlagosan a foglalkoztatottak reálkeresete, a munkanélküliség a 2002-es szinthez képest megduplázódott, s 2010-re ismét kétszámjegyűvé nőtt az infláció. Sőt a költségvetés működőképességének fenntartásához, a nyugdíjak és közszféra béreinek a kifizetéséhez jelentős hiteleket vettek fel külföldről, többek közt a Világbanktól, amely ennek fejében hatalmas lakossági megszorítások bevezetésére kötelezte Gyurcsány-Bajnai kormányokat. Mindkét esetben évekbe – sőt évtizedbe – telt, míg sikerült megfékezni az inflációt. 

A mostani infláció idején azonban teljesen mást tapasztalunk. Legfontosabb eltérés, hogy nem csökken a foglalkoztatás, s a keresetek növekedésének dinamikája is megmaradt. Nálunk 15% körüli szinten, így egy év alatt visszaállt átlagosan a reálkereset növekedés. A munkanélküliség kismértékben nőtt, de ennek oka a fluktuáció növekedése, azaz a munkavállalók a magasabb bérek reményében többen váltottak munkahelyet, mondtak fel, mint korábban. Látható, hogy a cégek most nem a munkaerő-költségeiken takarékoskodtak, mert bíztak a forgalmuk gyors visszapattanásában, ezért meg kívánták tartani a gyakorlott munkaerőt. Most elsősorban az energiaköltségeiket és a termelési folyamataikat racionalizálták, javították a hatékonyságukat.

Miért tért el alapjaiban ez az infláció a korábbiaktól? 

A szankciók miatt többek közt földgázt sem vásárolhatunk onnan, ahonnan leginkább megérné, ahol a legolcsóbb. E források kiesése miatt aztán megugrottak az árak, ami továbbgördült a teljes gazdaságon. Ha nem emelkedtek volna korábban a keresetek, akkor is elindult volna a szankciók miatti infláció. Sőt, már a szankciók híre is elegendő volt az infláció beindításához. 

Ha az inflációt a szabadverseny csorbulása okozta, akkor a megfékezni a verseny erősítésével lehet, az egyensúly csak így állhat vissza. Az ideális szabad verseny alapfeltétele, hogy a vevők és az eladók is tökéletesen tájékozottak legyenek. A GVH online árfigyelője megkönnyíti a piaci résztvevők naprakész és valós információkhoz történő hozzájutását. Ezt a rendszert szinte azonnal milliók kezdték használni, a kereskedők azonnal figyelembe vették az árazásuknál a benne található információkat, s 

A február-november közti tíz hónap összesített inflációja már csupán 3,4%-os, ami már nagyon megközelítette az MNB 3%-os célsávját. 

Hazai és külföldi „felforgatók”

Az infláció az állam kiadásait is növelte, s a bevételei a fogyasztás csökkenése miatt nem emelkedtek. Így a külföldi „felforgatóknak” logikus terve volt, hogy ha nem kapjuk meg az unióból nekünk járó pénzeket, azzal ellehetetleníthetik a kormányt. Ugyanezért támogatták a közszférabeli bérkövetelések szervezőit is, vágyva arra, hogy kormányválságot idézzenek elő, s még az előrehozott választás előidézésének lehetősége is lebegett a szemük előtt – tudtuk meg némely elszólásukból.

Folyamatosan eltúlozza az infláció mértékét, megkérdőjelezi a keresetek emelkedésének ütemét, a minimálbér tárgyalásokon a hozzájuk közel álló szakszervezetek képviselője nem fogadja el a közös megállapodást, hogy ezzel is fékezze vagy legalább is késleltesse a minimálbér emelést. Úgy tálalja, mintha a nemrégiben elfogadott európai minimálbér irányelvet ők intézték volna el, hogy ezzel is rászorítsák a kormányt, emelje meg a magyar minimálbéreket. Ez természetesen csupán demagógia. Az irányelv nem ír elő kötelező minimálbér szintet, ezért a magyar emelés mértéke nem köthető össze az irányelvvel. Az irányelv csupán célként fogalmazza meg, hogy mozdítsa elő a megfelelő minimálbér-szint elérését, amely akkora legyen, hogy megvédje a munkavállalót a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatától. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő magyar foglalkoztatottak aránya megfeleződött az elmúlt évtizedben, tehát nálunk az irányelv célja annak hatályba lépése előtt is megvalósult.

E témában számtalan javaslatot hallottam már. Remélem, hogy a formálódó új magyar szabályozás nem fogja csorbítani a minimálbér megállapodásokban résztvevők hatáskörét, s nem fog kötelező előírásokat megfogalmazni arról, hogy pontosan mekkora emelést kell foganatosítaniuk, mert akkor ez csupán egy formális, gépies mozzanattá silányulna, s elveszítené az érdemi szabályozói lehetőségét, szerepét.

Keresetek, bérek, minimálbérek

Nem könnyű a bérek, keresetek összehasonlítása az Európai Unióban, mivel nincs egységes módszer a mérésükre. Az Eurostat négyévente ad ki a tagállamok kereseti struktúrájáról adatokat, jelenleg a legfrissebb 2018-as. Emellett évente teszi közzé a versenyszféra 10 főnél nagyobb munkáltatóira vonatkozó nettó, bruttó és vállalati bruttó adatokat a különböző háztartástípusban élők esetében (pl. átlagkeresetű egyedül élő, két átlagkeresetű szülő két gyermekkel, stb.). Valamint félévente, január 1-i és július 1-i állapotnak megfelelő minimálbér adatokat adja ki a 22 országos, egységes minimálbért használó tagállamra. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés adatainak közzétételekor adja ki a szegénységi küszöböket, azaz az egy főre jutó mediánjövedelem 60%-át. A jövedelem a háztartásba befolyó összes munkából és egyéb módon szerzett bevétel éves összege, s ezt a háztatás teljes létszámával kell osztani, beleértve az időseket és a gyermekeket is. Aki e szint alatti jövedelemből él, azokat tekintjük jövedelmi szegényeknek. Az Eurostat még csak a 2021-es referenciaév adatait adta ki, de a KSH-ból már megismerhetők a 2022-es magyar előzetes adatok is. 

Az alábbi táblázatban találjuk a KSH legfontosabb bér-, kereseti és jövedelmi adatait (kék színnel) és az idei, valamint a jövő évi becsléseimet (barackszínnel).  

Jó tudnunk, hogy a bér, a kereset és a jövedelem eloszlása is jobbra ferdült normális eloszlás, azaz az alábbi görbével ábrázolható, ahol a piros vonal mutatja a móduszt, azaz azt az összeget, amit a legtöbben kapnak, a kék a medián, azaz ha nagyságrendbe állítjuk a sokaságot, akkor a középső egyén pénze, a zöld pedig az átlagot.  

Az alapbérek eloszlásgörbéje a közfoglalkoztatotti bérminimum értékénél indul, ami 2024-ben 133.400 Ft. Az ehhez tartozó éves átlagot becsültem, októberben az 5 fő feletti munkáltatóknál teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak esetében 534.600 Ft körülre várható. Értelemszerűen ez az átlag jelentősen megugrott, amikor a pandémia idején az orvosok alapbére millió feletti értékre emelkedett, s 2024-ben is nagy ugrás várható a pedagógusbérek 32,2%-os átlagos emelésének hatására. Minimálbéres munkavállaló nincs több, mint 250 ezer fő, garantált bérminimumos alkalmazott pedig kb. 600 ezer fő (ehhez természetesen hozzá jön majd még az önfoglalkoztató vállalkozók azon része, akik garantált bérminimumra jelentik be magukat). Közfoglalkoztatott pedig már a legfrissebb adatok szerint csupán 65 ezer fő körüli.

Ha ugyanezt az eloszlásgörbét elkészítjük a bruttó keresetekre, 

A magyar munkaerőpiacon 2022-ben a bruttó átlagkereset 18,4%-kal magasabb volt, mint a bruttó átlagos alapbér. Becslésem szerint a minimálbéres és a garantált bérminimumos alapbérű alkalmazottak több, mint a felének van az alapbéren felül is rendszeres vagy nem rendszeres egyéb kereseti tétele. Emlékszünk rá, hogy a fegyveres testületek tavalyi egyszeri nem rendszeres juttatása (hathavi fegyverpénz) jelentősen befolyásolta a bruttó átlagkeresetet. Illetve ugyanez történt, amikor a Covid alatt az egészségügyi dolgozók kaptak egy egyszeri 500 ezer Ft-os kiegészítést. 

Ugyanezt az eloszlásgörbét megrajzolhatjuk a háztartások egy főre jutó jövedelmeire is. Ebben az esetben a kék medián vonal 60%-a a szegénységi küszöb értéke. 2021-ben a magyar 18-64 éves korcsoportba tartozó alkalmazottak 5,7%-ának a jövedelme volt kisebb a szegénységi küszöbnél az Eurostat szerint (ez az adat tartalmazza a részmunkaidős alkalmazottakat is, illetve az egyszülős több gyermekeseket is). A magyar érték jobb, mint az uniós átlag, ami 6,6% volt, jóval jobb, mint a spanyol és az olasz 10%-os arány. 

A meggondolatlan „felforgatók” a minimálbér szintjét javasolják a mediánkereset 60%-ához vagy az átlagkereset 50%-ához kötni. Már többször jeleztem, hogy ha mindenképpen kötni akarjuk valamihez, akkor az inkább a szegénységi küszöb legyen az, de természetesen a legjobb lenne, ha nem kötelezően kötnénk valamihez. Fontos tudnunk, hogy a következő évi minimálbér megállapításakor még nem állnak rendelkezésre a bér-, kereset vagy jövedelemadatok, legfeljebb becsülhetők azok.

Miért nő jobban a magyar minimálbér, mint a nyugat-európai országokban? 

Az eddigi magyar gyakorlat legtöbbször a minimálbéreket nagyobb arányban emelte, mint ahogy az átlag vagy a mediánkeresetek növekedtek. Ez okozta, hogy az alacsony keresetűek pénze nagyobb arányban javult, mint a magas kategóriákban levőké. (Kivéve az orvosok, illetve várhatóan 2024-ben a pedagógusok.) Míg 2010-ben a magyar minimálbér vásárlóértéke csupán harmada volt a luxemburginak, amely a legnagyobb az unióban, addig 2023. július 1-én már közel a fele lett, tehát jelentős mértékben megközelítette. A 2023. július 1-i adatok szerint a magyar minimálbér euro/forint árfolyamon átváltva a Bulgária, Románia és Lettország minimálbérénél nagyobb volt, vásárlóerőben pedig Bulgária, Lettország, Szlovákia és Észtországnál volt nagyobb. 

Nálunk a garantált bérminimum a jellemzőbb, aminek a vásárlóértéke tavaly félévkor a 10. helyen állt volna a 22 tagállam minimálbér rangsorában. Mint emlékszünk rá, a magyar minimálbérnek nem annyira az alapbéreknél van jelentősége, inkább az egyéb juttatásoknál, hiszen számos egyéb fizetési elem illetve szociális juttatás mértékét meghatározza. 

Bármi rosszat hallunk is az elmúlt évtizedben kialakult magyar minimálbér rendszerről, fogadjuk kételkedve a híreket!

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs