A szélsőbaloldali demokraták diplomáciai fegyvere

„A Biden-adminisztráció szigorította a vízummentes beutazás feltételeit a magyar állampolgároknak, állítólag hazánk hiányos együttműködése miatt. Ha kicsit is alaposabban megvizsgáljuk az ügyet, egyértelmű, hogy ez a lépés többről szól, mint vízumügyi kérdésekről, hisz jól illeszkedik az eddigi barátságtalan lépések sorába, amelyek célja nyomást gyakorolni a magyar kormányra. A döntés kiválóan mutatja, hogy a szélsőbaloldali demokrata kurzus mennyire lezüllesztette azt az amerikai diplomáciát, amelyet egykor olyan nagy nevek fémjeleztek, mint a most százéves Henry Kissinger. Nem muszáj azonban ennek így lennie, amerikai barátaink kiállnak mellettünk most is, olyan neves politikusok ítélték el a döntést, mint Kari Lake és J. D. Vance szenátor.

Először is kezdjük azzal, mi is adta a szankciók apropóját. Hazánk 2011-től kezdődően – a polgári kormányzat nemzetpolitikájának részeként – mintegy egymillió határon túli magyarnak adta meg egyszerűsített eljárásban a magyar állampolgárságot, akiket még a trianoni és párizsi béke szakított el idegen államokba. 

A nemzeti kormányzat azonban elkötelezett volt a határon túliak megmaradásának támogatásában, és ennek a kérdésnek meglehetősen nagy hangsúlyt adott a külpolitikájában is. 2014 után, amikor Ukrajnában felerősödtek a soviniszta hangok, ez számos konfliktushoz vezetett Kijevvel, amely a legalapvetőbb kisebbségi jogot, a szabad nyelvhasználatot sem akarja tiszteletben tartani – hasonlóan Szlovákiához és Romániához.

Hazánk a kárpátaljaiak védelmét a háború alatt is feladatának érzi, ezt számos külpolitikai döntés is megerősítette (például a mások által felajánlott fegyverek átszállításának tilalma). Igencsak különös, hogy az amerikai diplomácia ilyen nagy érdeklődést mutat az ő adataik iránt, és biztonsági kockázatként hivatkozik rájuk. Elvégre a már említett Szlovákia és Románia ugyanazon szövetségi rendszer tagjai, utóbbi még«bezzegország» is, atlantista éltanuló, ahol az Európai Ügyészség pilot projektjét kipróbálták. Sokkal valószínűbb tehát, hogy az adatok iránti érdeklődés elsősorban a szerbiai és ukrajnai kettős állampolgároknak szólt.”