Miért lett ilyen drága a kenyér?

2022. október 25. 19:10

Már most sokan kapkodják a fejüket, hogyan lett ilyen drága a kiló kenyér, ám a szakértők szerint nem kizárt, hogy a dupláját is ki kell fizetnünk érte.

2022. október 25. 19:10
null
Bokor Gábor
Bokor Gábor

Nagyon kell az embernek vakarnia a fejét, ha azon gondolkodik, mikor volt utoljára olyan, hogy Magyarországnak importálnia kellett búzát, azonban idén ez is megtörtént. Ez mindenek előtt a brutális nyári aszállyal magyarázható, amely miatt a korábban megtermelt búza töredékét sikerült a gazdáknak begyűjteniük.

A magyar kormány még márciusban rendelt el exporttilalmat a hazai gabonára, holott akkor még a rendkívüli aszályról nem is lehetett sejteni. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború rendkívüli helyzetet teremtett az európai és a magyar élelmiszer-gazdaságban, hiszen Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója. 

Több tényező is az okok között

A gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentősen nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is – fogalmazott akkor a tárcavezető. 

A háború sújtotta országban keletkező hiány pedig a világ összes piacára begyűrűzött, az egekbe növelve az árakat. Az sem segített ezen, hogy sokáig nem hagyhatták el az orosz blokád alá került Odessza kikötőjét a gabonát szállító teherhajók és a mai napig nem állt vissza a háborút megelőző szállítási ütem. 

A szakértők szerint az elmúlt években, évtizedben egy nagyon szerencsés időszakot éltünk meg, ugyanis olcsó volt az energia, az Európai Unió jelentős jövedelem-támogatást biztosított és az egész kontinensen élelmiszerbőség volt, ezt borították fel a külső tényezők.

Ráadásul az Agrárszektor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva azt írta,  hogy a mezőgazdasági termelői árak szintje 40,3%-kal, a mezőgazdasági ráfordítások árszintje pedig 40,6%-kal nőtt 2022 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

Fotó: Mandiner
Fotó: Mandiner

A növényi termékek termelői ára 44,2%-kal, az élő állatok és állati termékek ára 31,5%-kal emelkedett a 2021. első félévi szinthez képest. A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében a műtrágyaárak átlagosan valamivel több mint a háromszorosára emelkedtek, azonban a növényvédő szerek árai is megnőttek 16,7%-kal, az állatgyógyászati készítmények pedig 10,4%-kal lettek drágábbak, de a takarmányok árában is jelentős drágulást lehetett tapasztalni, itt az árak 38,9%-kal emelkedtek. A vizsgált anyagok közül a vetőmagok ára 18,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

Jobb, ha hozzászokunk az ezerforintos kenyérhez

Tatár Antallal, a Tatár Pékség ügyvezetőjével a párizsi SIAL élelmiszeripari kiállításon beszélgettünk a témában, aki a magas gabonáarak fő okának elsősorban az aszályt emelte ki, ami azonban nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát sújtotta az idén. Úgy fogalmazott, hogy az ukrán és az orosz gabona nagyon meghatározó mennyiségben van jelen a világpiacon, ezért bárminemű konfliktus a térségben egyből kihat az árakra.

– jelentette ki.

Tatár Antal kiemelte, mára a gazdák olyan helyzetben vannak, hogy nem szorulnak rá arra, hogy bármi áron, egyből az aratás után eladják a termékeiket. Állítása szerint sokszor előfordul, hogy a mezőgazdászok nem hajlandóak a párizsi tőzsdeindex MATIF-árán eladni a gabonát a malmoknak.

Nem nagyon várható javulás

Bár semmi garancia nincs arra, hogy a következő év nem lesz ennyire aszályos, Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője a Mandinernek elmondta, hogy a tapasztalat azt mutatja, nincs kétszer egymás után ennyire aszályos év, mint az idei.

A szakértő szerint három évet foglal magába a háború okozta hatás, állítása szerint a februárban kirobbant háború következtében a tavalyi évben begyűjtött gabona egy része a lezárt kikötők miatt az ukrán silókban maradt. 

– közölte, majd azzal folytatta, hogy a jövő évre is hatással lesz az, hogy idén sok területen elmaradt az őszi vetés. 

Ondré Péter szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben csökkenjenek a gabonatermékek árai, sőt, további emelkedésre számít a piacon.

– fogalmazott a Mandinernek az Agrármarketing Centrum vezetője.

Optimizmusra semmi ok 

Az Agrárszektor szerint egész Európára jellemző a mezőgazdaságban tapasztalható drágulás, ugyanis a termelés 2021 második negyedéve és 2022 második negyedéve között a mezőgazdaságban jelenleg fogyasztott áruk és szolgáltatások, azaz a beruházáshoz nem kapcsolódó inputok átlagára 36%-kal ugrott meg az ugyanazon típusú inputok esetében. 

Drasztikus drágulás volt a műtrágyák és a talajjavító szerek esetében, melyeknek 116 százalékkal nőtt az áruk, továbbá az energia és a kenőanyagok is többe kerülnek, mint korábban, utóbbinál 61 százalékos az árnövekedés. 

A lap szerint különösen nagy, 68%-os áremelkedés volt tapasztalható a gabonaféléknél, de az olajos magvak és olajos gyümölcsök árai is 59%-kal nőttek meg, a tojás előállítása pedig 45%-kal drágult meg.

Nyitókép: Mandiner illusztráció

Összesen 129 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Igazszó
2023. április 24. 09:02
A kibaszott köpcös vétotlan geci rendesen nyakunkba zúdította az inflációt. Europai rekordokat döntünk egy éve hónapról honapra. Rohadjon meg a tolvaj geci bandájával együtt!
Isten jobb keze
2022. október 26. 01:33
Pénz éhség a a gazdágtól, és a pékektől! Kihasználják hogy rá lehet fogni valamire a drágitást, a mai rezsi árak, és sz infláció mellett sem indokolt az ilyen mértékű emelés..! A kormánynak keményen rákellenes nézni a fent említettek körmére..
Jajdejónekünk
2022. október 25. 23:04
"Miért lett ilyen drága a kenyér?" Orbán.
pemete jakab
2022. október 25. 21:46
"Egyszerre ütött be az ágazatba a háború, az infláció és a nyáron tapasztalt rendkívüli aszály." Ha kormány tartalékot képezett volna a korábbi években, és nem pörgeti a gazdaságot, amikor az magától is ment, akkor most a tartalékból lehetne fogyasztásra költeni, ergo csökkenne az infláció. Ha nem stadionokat, sportcsarnokokat épített volna a kormány, hanem a vízgazdálkodáshoz szükséges infrastruktúrát fejlesztette volna, akkor az aszály káros hatása is mérsékelhető lett volna. Vagyis megvolt a pénz a válság kivédésére, csak a kormány másra költötte.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!