Az Agrárminisztérium közlése szerint a fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni.
A tárcavezető Nagy Istvánt idézve azt írták: az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. A fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem – tette hozzá az agrárminiszter.
Nagy István az összegzés szerint emlékeztetett arra, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki és veszélyben van Európa gázellátása, ezért
A tárcavezető leszögezte, jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása – közölte a szaktárca, hozzátéve, hogy ezért könnyített szabályokat vezetettek be úgy, hogy az ne veszélyeztesse a fenntartható erdőgazdálkodást.
„A fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni.
Az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike, ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszútávon fenntartható legyen” – mondta Nagy István.
A miniszter hozzátette, hogy semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. A tárcavezető szerint a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek.
„A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról” címmel jelent meg egy új, Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott kormányrendelet a legfrissebb Magyar Közlönyben, ami azt mondja ki, hogy „a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Komka Péter
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Most mit lehet erre mondani?
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Nagy sikerről számolt be a főpolgármester a Facebook-oldalán.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
