Mit csináljunk, ha szembejön a medve?

2022. június 24. 21:21

Miért tűnnek fel egyre többször medvék Magyarországon? Mikor és mennyit mozognak? Bejárnak-e a településekre? Mit tehetünk, ha medvét észlelünk? – szakértő segítségével jártuk körbe a kérdést a hazánkban egyre többször észlelt nagyvad kapcsán.

2022. június 24. 21:21
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Egyre több bejelentés érkezik a Gödöllői-dombság északi részén kóborló medvéről – olvasható a Pilisi Parkerdő honlapján.

A közelmúltban az állat végigjárta a galgamenti településeket,

evett állatoknak kihelyezett szórókból, és a jelek szerint nemrég elindult vissza Szlovákia irányába.

Riportunkban Székely János, a Veresegyházi Medveotthon állatokért felelős szakmai vezetőjének segítségével összefoglaljuk, mit tudunk eddig a jelenségről, amely hetek óta lázban tartja az országot.

Mivel e sorok írója nemrég Erdőkürtön vett házat és telket párjával, s egy ideje kétlaki életet él, az ország nagy részével együtt izgatott figyelemmel követjük a medve ( – vagy medvék?) Pest és Nógrád megyei útvonalát.

Székely János lapunknak elmondja, a medvék fel-feltünedezése hazánkban nem új keletű jelenség. „A '90-es évek közepe óta, amióta Szlovákia területén a különböző időjárási anomáliák miatt nagy erdőterületek pusztultak el, nagyon sok medve és farkas veszítette ez az életterét. Ezért elindulnak, s körülnéznek a környező területeken.

– mondja a szakértő.

Az első észlelések egyike Acsa és Püspökhatvan között történt május 25-én. Zemen M. Szilvia, Acsa polgármestere adott tájékoztatást először arról, hogy a faluban medvétől származó lábnyomot találtak.

Még ugyanezen a napon újabb medveészlelést jegyeztek fel Nógrád megye területén, az Acsával szomszédos Erdőkürt határában – erről közösségi oldalán számolt be Szebenszkiné Palik Katalin erdőkürti polgármester. A településvezető tájékoztatása szerint az önkormányzatot a környékbeli erdőket kezelő Pilisi Parkerdő tájékoztatta a medveészlelésről, de az nem derült ki, hogy az állat egyedül járja-e a dél-nógrádi megyehatáron fekvő Erdőkürt környéki területeket.

A medve rendkívül jó rejtőzködő képességű állat, szereti a nyugalmat és szereti elkerülni az embert. Gyaníthatóan ezért választ olyan útvonalat, ahol minél kevesebb emberrel találkozik. Ezek pedig általában külterületek, fedett terek” – magyarázza Székely János.

 

 

Kép: NIMRÓD Vadászújság

 

Egy nappal később, május 26-án a medve már Aszódon tűnt fel, a városvezetés még aznap Facebook-oldalán figyelmeztette a lakosságot: „Az aszódi vadásztársaságtól kapott információk szerint a környéken kószáló medve ma kora hajnalban az aszódi temető közelében időzött. Egy vadkamera felvételei alapján kétséget kizárólag beazonosították az állatot” – írták. Pezenpacher Péter, a Galgatáj Vadásztársaság elnöke a Nimród Vadászújságnak megerősítette, hogy nagy valószínűséggel ugyanarról a medvéről van szó, amelyet korábban Acsa és Püspökhatvan között láttak, ugyanis abból az erdőrészből jött a területükre, amelyről a hírekben szó volt.

Május 27-én újabb bejelentés érkezett, ezúttal Vanyarcról, ahol a határban látták a medvét. A település vezetése közösségi oldalán intette óvatosságra a lakosságot. Ezt követően az állatot másnap a Virágospusztai Vadásztársaság területén kapták ismét lencsevégre.

A barna medve igen komoly távokat meg tud tenni, az itteni mozgása tehát nem is számít igazán intenzívnek” – mondja a szakértő, majd hozzáteszi: teljesen változó, hogy mikor mozognak az állatok. „Az eddigi kamerafelvételek főként éjszakai és hajnali napszakokban készültek, valószínűleg ezeket az időpontokat preferálja leginkább,

 

&

 

Két nap csend után történt a következő medveészlelés, amikor is az egyik vadászattal foglalkozó honlap szerint május 30-án a medve egy vaddisznószórón jelent meg, amely a Kartali-erdő területrészen található, és a lakott területtől megközelítőleg 500 méterre helyezkedik el.

Ekkor születtek az első becslések a medve termetét illetően,

kiderült, hogy megtermett példányról lehet szó, súlyát mintegy 400 kilóra becsülik.

A vadászok egész éjszaka figyelték, állítólag hajnali kettő óra után vackolt el a szórón – olvasható a honlapon.

Azokon a helyeken, ahol túlszaporodott a medveállomány – például Székelyföld bizonyos részein –, és nem jutnak elég táplálékhoz külterületen, előfordulhat, hogy bizonyos egyedek meglátogatják a települések határait, és hulladéklerakókban vagy kukákban keresnek élelmet. Ha sikerrel járnak, egyre többször keresik fel a településeket. De az a medve, amelyik a galgamenti falvak határait járja, egy viszonylag jó kondícióban lévő példány, gyanítom, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot talált az útvonala során, így nem kell tartani attól, hogy besétál majd a településekre. Ahogy a fényképeket láttam, gyaníthatóan szórókon táplálkozik” – fejti ki a szakértő.

 

 

Június 2-án a medve újra Aszódon jelent meg, ugyanott, ahol pár nappal korábban. Ezúttal több, jól kivehető kép is készült róla, ám a város vezetésének Facebook-bejegyzése szerint

Még ugyanezen a napon a Nógrád megyei medve figyelő Facebook-oldal bejegyzése szerint Iklad közelében fotóztak le egy medvét, ami a vadaknak kiszórt ételt lakmározta.

Június 3-án Acsa település vezetősége felhívta a lakosság figyelmét, hogy valószínűleg két medve is járja a település határait. „Ezért nyomatékosan kérjük, hogy a falu határába, erdeibe ennek tudatában menjenek! A kihelyezett plakátokról tájékozódhatnak arról, mik a szabályok medveészlelés esetén!” – írták a község közösségi oldalukon.

A híresztelésekkel ellentétben én továbbra is fenntartom, hogy egy medvéről lehet szó, legalábbis az interneten bemutatott fényképek alapján erre a következtetésre jutottam” – szögezi le a szakértő.

 

 

Ennek ellenére szintén június 3-án Galgagyörk és Püspökhatvan között egy galgagyörki lakos állítólag egyszerre két példányt észlelt. A település közösségi oldalán felhívták a figyelmet arra, hogy az állatok folyamatos mozgásban vannak, ezért ha lehet. az emberek egy ideig kerüljék az erdei sétákat.

A Veresegyházi Medveotthon állatokért felelős szakmai vezetője is azt tanácsolja: ha tudjuk, hogy a környéken medve jár, most egy ideig inkább ne menjünk kirándulni, túrázni, gombászni.

Jobb most elkerülni az erdőket! – nyomatékosítja Székely.

 

 

Június 8-án Acsán újabb figyelmeztetést adtak ki, melyben jelezték, hogy „ismét feltűnt a medve Acsa határában, ma este  Peres puszta környékén látták. Kérjük, figyelemmel és óvatossággal járják a határt és az erdők környékét!” – figyelmeztet Acsa község. Szintén június 8-án Bercelen, a Szalasi út környékén medve jelenlétére utaló talpnyomokat találtak – tájékoztatta a Nógrád megyei település lakosságát a Facebookon Batta Tibor polgármester.

Székely János szakértőtől azt is megkérdeztük, mi a teendő, ha szerencsétlenségünkre mégis találkozunk egy medvével.

Ha mégis medvét észlelünk, a legcélszerűbb kellő távolságban maradni, hogy az állat véletlenül se vegyen észre bennünket.

 

 

Székely János kiemeli: Ha ne adj' Isten észrevesz és érdeklődést mutat irányunkba, akkor nagy szerencse, ha van nálunk valamilyen élelem, táplálék, amit célszerű egy kupacba lehelyezni, majd oldalazva vagy hátrálva elhagyni a területet. Jó esetben a medve az élelemmel lesz elfoglalva, nem pedig velünk,

A balesetek általában abból szoktak adódni, hogy valaki nagyon közel merészkedik a medvéhez, vagy ha az anyamedve és a bocsai közé keveredik véletlenül.

 

 

Az utolsó bejelentések egyike június 9-én történt, ezúttal újra Erdőkürt határából. „Tisztelt Lakosság! Ma reggel (június 09.) újabb medveészlelés történt az Acsa felé vezető 2106-os közúton a Nógrád megye-Pest-megye tábla környékén. Az információt hivatalos szervtől kaptuk, a medve valószínűleg az Acsa-Peres puszta környékén tartózkodik. Kérjük, legyenek óvatosak!” – írta Szebenszkiné Palik Katalin erdőkürti polgármester.

Három nappal később jött az utolsó hír a nagyvadról, ekkor Nógrád megyében, Vanyarc és Sarlóspuszta között látták. A lakossági bejelentésről Szabó Sándor, Vanyarc alpolgármestere értesítette a lakosságot a település Facebook-oldalán.

„A bejelentések mentén összeállt útvonal alapján nekem úgy tűnik, hogy az állat már elindult vissza Szlovákia felé”

– mondja végül lapunk kérdésére a szakértő.

 

 

Nyitókép: Vanyarc/ON Facebook-oldala

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bömbi
2022. július 06. 13:36
Ha medvével találkozunk nem szabad vele vitatkozni, mert félbeszakít....
sorivo4
2022. június 26. 17:30
"Mit csináljunk, ha szembejön a medve?" Semmit. Nem kell vele játszani. A medve egy állat. Két dolog vezérli. Enni akar és kerülni az embert. Már amelyiknek van tapasztalata vele. A medve mindenevő, ahogy az ember is, azaz nem szorul a húsra. Nem vadászik életvitelszerűen. Tehát ha nem futunk el előle, akkor nem akar megenni. Ami amúgy sem tanácsos, mert gyorsabb az embernél. Szóval ha nem mutatunk félelmet és fenyegetést sem jelentünk számára, akkor nincs oka megtámadni minket. Mert épp úgy nem tudja mire számíthat, mint mi. Ha nem mutatunk félelmet, hanem magabiztosak vagyunk, az óvatosságra inti. Gond csak akkor lehet, ha azt gondolja, hogy fenyegetést jelenthetünk rá vagy a bocsaira, akiket meg kell védenie. Semmi körülmények közt ne fussunk el. De ne is ingereljük. Hanem mindig szembe fordulva szép lassan nyugodtan hátrálunk. Közben szelíd nyugodt hangon beszélhetünk is hozzá, amiből érzi, hogy nem vagyunk ellenség és nem jelentünk veszélyt. Nem a szavainkat fogja érteni, hanem a szándékunkat, amit a hangszín és a hangulat sugároz. Ahogy a kutyánkhoz beszélnénk vagy egy gyerekhez. És addig is annak értelmén gondolkodik. Amíg mi kihátrálunk a helyzetből. És ha kíváncsiságból túl közel jönne, akkor se essünk pánikba. A bizalom jele az, ha a közelségre vagy a kirohanásos blöffre sem reagálunk agresszívan vagy félelemmel, hanem nyugodtak és hidegvérűek maradunk. Ha érzi, hogy bízunk benne, ő sem fog támadni. Hanem legfeljebb megszaglász és továbbmegy. Enni semmiképpen ne adjunk neki. Mert akkor élelemforrásnak tekint minket. Amiből előbb-utóbb csak baj lesz. Ami leginkább a medvére veszélyes. Ha kiszagolja az élelmünk, akkor se adjuk oda neki. Mondjunk nemet. Ha erőszakoskodna, akkor pedig vegyük elő a bicskánkat és mutassuk meg neki. Egy törvényileg megengedett kilenc-centiméteres penge nagy kárt nem tud tenni egy medvében, de fájdalmat tud neki okozni, ha döfködjük vele, ahogy csak tudjuk. Vagy kettővel, mert két kezünk van. Két törvényileg megengedett pengehosszúságú bicska vagy kés mindig legyen nálunk, mert se fogunk nincs, se karmunk. Eszközhasználó lények vagyunk, akiknek az eszközeiben az ereje. De ez a legvégső eset. Ha adunk neki bármit is, csak üldözni fog és másokat is majd. Amibe végül belehal. Ezért inkább megdöfködjük, ha kell. Ha túl szemtelen. Azt túléli. De azt nem, ha enni adunk neki. Abba belehal. Egyébként csak egy állat, semmi különös. El is lehet menni mellette. Ha már megszoktuk és ő is minket. Legyen belőlük minél több, kis hazánk területén is, mert az csak jót jelent, ha azt élet visszatér hozzánk. Az élet oda gyűlik, ahol jó neki. Az egy jel.
Atti bá
2022. június 25. 22:29
Hogy mit tennék ? Azt hiszem eljátszanám fletót. Szegény maci undorral menekülne.
Agnieszka
2022. június 25. 11:23
Nagyon nem. Ez NEM rend és vadgazdálkodás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!