Az MNB monetáris tanácsa egyhangúlag döntött a kamatemelés mellett, és jelezték, a a kamatemelési ciklus gyorsítását tervezik.
Egyhangúlag, 9 szavazattal döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat emeléséről 2,10 százalékra novemberi kamatdöntő ülésén, és abban is egyetértettek, hogy az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú, belső fundamentális változásokra reagálva nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítás szükséges, mindez pedig az alapkamat-emelési ciklus ütemének gyorsítását indokolta – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvben.
A jegyzőkönyv szerint a tanács
A testület a hosszabb távú inflációs kilátások megváltozására az alapkamatemelési ciklus gyorsításával reagál, míg a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok kezelésének leghatékonyabb eszközének az egyhetes jegybanki betét kamatát tartja. Ezért egyetértés volt abban, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybanki alapkamat fölé szükséges emelni, és a rövid távú kockázatok fennállásáig az alapkamat felett kell tartani – áll a jegyzőkönyvben.
Eszerint a november 16-i ülésen leszögezték: az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartják szükségesnek, a mértékét a decemberi Inflációs jelentés határozza majd meg.
és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A makrogazdasági folyamatok áttekintésében megállapították: a magyar gazdaság növekedése folytatódott, azonban dinamikája mérséklődött. Az előzetes adatközlés szerint 2021 harmadik negyedévében a GDP éves alapon 6,1 százalékkal bővült, és ezzel már 0,7 százalékkal haladja meg a válság előtti szintjét. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. Előre tekintve a magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül a tanács szerint.
(MTI)
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Most mit lehet erre mondani?
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
