Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Az osztrák uniós elnökség fő célkitűzéseit ismertette kedden Sebastian Kurz osztrák kancellár az Európai Parlamentben, kifejtve: az illegális migráció elleni harc a legfontosabb. A liberális Guy Verhofstadt és a zöldpárti Philippe Lamberts szerint nincsen migrációs válság Európában, Orbánt pedig a nemzetközi szélsőjobb hősnek tartják. Nigel Farage úgy látja, „az Egyesült Európai Államok gondolata a szemünk láttára pusztul el”. Tudósításunk Strasbourgból.
A soron következő osztrák uniós elnökség fő célkitűzéseit ismertette kedden az Európai Parlamentben Sebastian Kurz osztrák kancellár. A Mandiner a helyszínről tudósít.
„Bécs is oké”
Sebastian Kurz elmondta: harmincas fiatalként az Európai Unió magától értetődő dolog a számára, politikusként azonban nem veheti ennyire természetesnek az európai együttműködést, „a béke és a szabadság projektjén” napról napra dolgozni kell. Kihívásokkal teli időben vesszük át az elnökséget – mutatott rá. Külügyminiszterként egyre inkább ráébredt arra, hogy hálásnak kell lennünk az unióért, „a mi feladatunk az, hogy megőrizzük a demokráciát, a jogállamiságot, az alapszabadságokat” – jelentette ki. Európának a versenyképességét is meg kell őriznie, a bürokrácia miatt nem előzhetik le mások. Elnökségük célja a hidak építése, mottójuk: „a védelmező Európa”.
Kurz három prioritást nevezett meg. A biztonsági kérdés, illetve az illegális migráció elleni harc kapcsán elmondta: a népesség védelme elsődleges, paradigmaváltásra van szükség, a múlt heti uniós csúcson született megállapodás is ennek irányába mutat. A külső határok védelmére kell koncentrálni, csak így lehet elkerülni a belső határok visszaállítását. Kurz a második prioritásként a digitalizáció és a modernizáció európai előrelendítését nevezte meg: Európa is rendelkezzen nagy internetkonszernekkel, ehhez minden – az infrastruktúra, a szakképzett emberek – adott. A harmadik prioritás a keleti szomszédokkal való jó viszony: békés, stabil kapcsolatot kell kialakítani Oroszországgal, valamint intenzívebbé tenni az Afrikával való együttműködést, segíteni ott az európai beruházásokat. Az európai projekt csak akkor lehet teljes, hogy a Nyugat-Balkán is a részét képezi – tette hozzá, „ezek az országok tagságot érdemelnek”. Örömét fejezte ki a macedón-görög névvita rendeződése okán, így Macedónia is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.
Kurz európai meggyőződésű ember, ahogy az osztrák szövetségi kormány is az, programjuk egyértelműen Európa-párti – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Elmondta: a Bizottság a napokban „a szép Bécsbe” utazik, hogy tárgyalásokat folytasson az osztrák kormány képviselőivel, Tirolnak ugyan jobban örült volna, mert ezt az osztrák vidéket ismeri a legjobban, „de Bécs is oké”. Felidézte: a Bizottság már 2008-ban javaslatot tett a külső határ védelmére, ezt akkor a német nyelvű államok ellenezték, majd később is hasonló javaslatok születtek, ha ezeket elfogadták volna, ma könnyebb helyzetben lennénk. Juncker támogatta Kurz azon elképzelését, hogy az európai határrendőrök számát már 2020-ra megemeljék, ennek a technikai és anyagi kérdéseit sürgősen rendezni kell. „Hatalmas munka tornyosul előttünk, de kedves Sebastian, tudom, hogy te nem riadsz meg ettől” – fogalmazott.
„Migrációs válság? Miről beszélünk?”
Ausztria egy nagy és erős európai ország – húzta alá Manfred Weber néppárti frakcióvezető, felidézve az 1876-os osztrák alkotmányt, amely egy többnyelvű parlamentet írt elő, és amely meghatározta, hogy minden osztrák állampolgár rendelkezik a saját nyelve használatához való joggal. Ez a gondolat többek között az Európai Parlament vált valóra – fogalmazott Weber, majd folytatta történelmi visszatekintését: Ausztria lényeges szerepet játszott a kontinens újraegyesítésében, amikor Alois Mock 1989-ben átvágta a Vasfüggönyt a magyar határon. Ezért is örülnek az osztrák elnökségnek, amelynek jelmondata a hídak építése, ezt pedig Kurz nagyon hitelesen képviseli Weber szerint. A frakcióvezető a soron következő elnökség három fő területét jelölte meg: az euró kérdését (a néppárti frakció egy európai valutaalap és egy saját beruházási költségvetés létrehozását támogatja), a Nyugat-Balkán felé való nyitást, valamint a migrációt. Weber hangsúlyozta: az elnökségről leköszönő bolgárok a bolgár-török határon bizonyították, hogy létezik külső határvédelem, az illegális migrációnak véget kell vetni, a valódi üldözöttek befogadására ugyanis csak így lesznek hajlandók az európai állampolgárok. A politikus Donald Trump és Vlagyimir Putyin a napokban esedékes találkozóját is felidézte, Weber szerint megengedhetetlen, hogy Európa puszta kibic legyen, aktívan kell beleszólnia a világpolitika alakulásába. „Bízhatsz a néppárti frakció támogatásában” – zárta szavait Weber.
„Én az Európai Egyesült Államokban hiszek” – nyitotta felszólalását a liberális Guy Verhofstadt, majd kifejtette: más az Európai Tanács elnökének lenni, mint Ausztria kancellárjának. Itt nem elég az illegális migráció megállításának ígéretével megörvendeztetni a szavazókat, hanem nehéz, olykor kompromisszumokat kell kötnie, így például a Brexit vagy a többéves pénzügyi keret kapcsán. Ezeket Kurz nem is említette – hangsúlyozta Verhofstadt, majd az eurózóna reformját sürgette. A liberális frakcióvezető szerint jelenleg nem migrációs, hanem politikai válság van Európában, amit „ráhúznak a migránsokra”. 2015-ben több mint egymillióan keltek át a Földközi-tenger, 2017-ben csak százhetvenezren, a szám pedig tovább csökken. „Miről is beszélünk?” – tette fel a kérdést Verhofstadt, majd aláhúzta: a jelenlegi problémát Salvini olasz belügyminiszter hozta létre, aki szerint a migránsokat tovább kell küldeni más országokba, és így vélekedik „nagy barátja”, Orbán Viktor, Horst Seehofer és maga Kurz is – ezen a „csak ne az én kiskertemben”-alapon pedig nem lehet megoldást találni – vélekedett.
A zöldpárti Philippe Lamberts hangsúlyozta: egy felmérésből kiderült, hogy az európai állampolgárok a migrációt csak a negyedik legfontosabb problémának tartják, sokkal inkább foglalkoztatják őket a szegénység és a társadalmi kérdések, valamint a terrorizmus. Lamberts szerint nem lehet a biztonsági kérdést és a bevándorlást egybemosni, mintha minden migráns potenciális bűnöző lenne. A migrációs kihívás nem fog megszűnni, de az unió képes megoldani, amíg alapértékeit tiszteletben tartja – fogalmazott. Lamberts úgy véli, Kurz a migráció előtérbe helyezésével el akarja terelni a figyelmet az Ausztriában kilátásba helyezett neoliberális intézkedéseiről – így a munkaidő hosszabbításáról, a szociális juttatások csökkentéséről – és a Szabadságpártról. „A migránsok bűnbakká avatása immár elfogadott dolog Európában?” – tette fel a kérdést Lamberts Kurznak és Webernek, megjegyezve: a Fideszt az egész nemzetközi szélsőjobb hősként ünnepli, Kurzék pedig legitimálják ezeket az eszméket.
„Az Egyesült Európai Államok gondolata a szemünk láttára pusztul el”
A brit Nigel Farage üdvözölte, hogy Kurz Európa keresztény gyökereiről beszélt, majd rögtön rátért a „katasztrofális” uniós menekültpolitikára: a lakosság döbbenten nézi a közösségei megváltozását. Farage szerint tisztességtelen mindezért Merkelt hibáztatni, igazából Jean-Claude Junckert terheli a felelősség, „Itt ül mellettem, büszke lehet magára” – jegyezte meg. Farage szerint a schengeni koncepciót meg kell szüntetni, az emberek teljesen szabad mozgása a terrorizmus korában nem fenntartható. „Az országok magukért akarnak felelni, nem mások hibájáért megfizetni az árat, az olasz választások eredménye is ez mutatja” – tette hozzá, majd a dél-németországi zárt menekülttáborok létrehozásáról megállapodó Merkel kapcsán elmondta: Donald Trump ugyanezt a politikát folytatja Amerikában. „Verhofstadt úr, az Egyesült Európai Államok gondolata a szemünk láttára pusztul el” – jelentette ki Farage.
Válaszában Kurz hangsúlyozta: a határok megerősítése nem akasztja meg a globalizációt, a biztonság megteremtése mellett a szociális „Sokkal több köt össze bennünket, mint ami elválaszt” – jelentette ki. Kurz rámutatott: nem az unió ellenében döntöttek az osztrák migrációs politika szigorításáról, az intézkedéseik betűre megegyeznek az Európai Tanács múlt heti megállapodásával. Az osztrák kancellár megígérte: a határok nélküli Európában felnevelkedett fiatalemberként mindent megtesz azért, hogy az unión belül ne legyenek újra határok, majd kifejtette: közös felelősségvállalásra van szükség, nem szabad hagyni, hogy ellentétek bontakozzanak ki az Európai Tanács és a Parlament, illetve a különböző európai régiók között. Kurz a tisztelet fontosságáról is beszélt, kritizálva az első- és másodrangú tagállamokat megkülönböztető nézeteket is. Felidézte, hogy egy németországi vitában valaki kijelentette: képtelenség egy olyan Európa, amelynek Svájc és az Egyesült Királyság nem a tagjai, Magyarország és Románia viszont igen. Kurz elmondta: ő volt az egyetlen, aki bírálta ezt a kijelentést, az efféle vélekedések ellen fel kell lépni.