A Magyar Nemzeti Bank legutóbb 2008-ban vásárolt magyar államkötvényt a másodpiacon, de figyelemmel kíséri az állampapírpiac, valamint a bankrendszer likviditásának helyzetét, és kivételes esetben kész beavatkozni a hazai értékpapírpiacon – írta a jegybankelnök Volner János írásbeli kérdésére adott válaszában.
A jobbikos Volner János kérdésében arról érdeklődött Matolcsy György jegybankelnöktől, hogy a jegybank az elmúlt öt évben milyen részvény- és kötvényvásárláshoz kapcsolódó ügyleteket végzett, és, hogy tervez-e a közeljövőben hasonló lépéseket. Az Országgyűlés honlapján hétfőn közzétett válaszlevélben az MNB elnöke jelezte: a jegybank 2008-ban 213,3 milliárd forint értékben vásárolt magyar állampapírt az állampapírpiac zavartalan működésének és a bankrendszer likviditásának támogatása érdekében. A hazai államkötvények állománya 142 milliárd forintot tett ki az év végén. A devizatartalékkal kapcsolatosan az MNB elnöke emlékeztetett: ennek részeként nem tart részvényeket. A jegybankelnök ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az MNB részesedéssel bír több hazai vállalatban, így a Pénzjegynyomda, Magyar Pénzverő, KELER, KELER KSZF, GIRO Elszámolásforgalmi és Budapesti Értéktőzsde társaságokban.
Matolcsy György válaszában úgy fogalmazott: „a devizatartalék-kezelés keretében – a monetáris tanács által meghatározott alapelveknek megfelelően – kötvénypiaci ügyletek kötése folyamatos, továbbá az MNB szorosan figyelemmel kíséri az állampapírpiac, valamint a bankrendszer likviditásának helyzetét és kivételes helyzetben kész beavatkozni a hazai értékpapírok piacán is”.
A jegybankelnök válaszában szerepeltette az MNB éves jelentésében ismertetett, a devizatartalék különböző portfolióin nyert hozamokat. E szerint az MNB devizaportfoliói tavaly 0,32 százalék és 3,56 százalék közötti hozamot értek el. „Az MNB a devizatartalék-kezelés során a likviditás, a biztonság és a hozam hármas célrendszerét tartja szem előtt, ami azt jelenti, hogy a bank a kockázatok előre definiált alacsony szintjének folyamatos betartása mellett próbálja elérni a lehető legmagasabb hozamszintet”. Matolcsy György úgy fogalmazott: „a devizatartalék gerincét magas minősítésű külföldi állampapírok, államok által garantált értékpapírok és nemzetközi intézmények kötvénykibocsátásai adják. Emellett kisebb mennyiségben magas minősítésű vállalati, illetve banki kibocsátások és fedezett értékpapírok is a devizatartalék részét képezik”.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Most mit lehet erre mondani?
Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
